Öntözgettem, nevelgettem,
mint édesanyám engemet,
féltő gonddal védelmeztem,
mint jó anya a gyermeket.
Simogattam dúdolgatva,
ANYÁK napján neked adom,
hogy SZERETLEK elsuttogja,
szíved érzi kedves dalom.
Nyelvünk egyik legszebb szava,
Nagyanyó, Mama, Nagymama.
Szíve, mint a színtiszta méz,
ha az unokáira néz.
Akkor van a legszebb napja,
ha a kicsiket láthatja.
Karját ölelésre tárja,
szeretetüket úgy várja.
Gyermekkorát éli újra,
Minden csínyre megkapható,
csupa lélek a Nagyanyó.
Becsüld meg hát, míg teheted,
érezze a szereteted,
ölelje át őt a család,
drága kincsét, a Nagyanyát...
/Törő Zsóka/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése